Nane öreg volt, mint az országút. Senki sem tudta, hány éves, de többek úgy emlékeztek, hogy már akkor is öregasszony volt, amikor ők kisgyermekek. A tűz mellett ült. A lángok sejtelmesen megvilágították csupa ránc, sötét bőrét, copfba font ősz haját. Szájában pipa lógott, amit időnként megszívott. A tűz mellett, […]
A teremtés tánca A táncosnő összegömbölyödve, magzati pózban ült a földön. Kezével térdeit átölelte, fejét ráhajtotta. Csend volt körülötte, kívül, belül. Külseje mozdulatlan volt, a belsejében a létezés, a teremtés lehetősége kavargott. Örvénylett, tölcsérszerűen, felbuggyant, majd önmagába visszafordulva, spirálisan felcsavarodva lüktetett. Mint a farkába harapó kígyó, újra meg újra […]
Csodamadarak A képet, unokám festette rólunk, barátom születésnapjára. (Ebben a gyermekben „van valami”. Most madarakat fest.) Ezek a madarak mi vagyunk. Valóban azok vagyunk, csodamadarak (kis áthallással a csodabogarakról). Most, hogy közeleg az összeköltözés időpontja, kezdem érezni, hogy mekkora változás lesz ez mindkettőnk életében. Ugyanakkor alig várom, hogy nap, […]
Úgy élünk a mában, hogy szemeinkkel, a körülöttünk lévő világból, a másikból csak a múltját láthatjuk. Lehetünk bármilyen közel egymáshoz, akkor is, idő, ha csak parányi is, mire a fény, a másikról elér hozzánk. Idő, ha csak parányi is, mire agyunk feldolgozza, szemünk utasítását. És meglátjuk a másikat. Csak […]
