Hónap szerinti archívum: augusztus 2017


A tücsök és a hangya

Nyírjuk a füvet párommal, és halljuk, hogy a szomszédban is felébredtek. Az ötödikben, de áthallatszik. Romák. Felébredtek, és jól érzik magukat. Örülnek, hogy élnek, bekapcsolják a zenét. Mi, izzadva a melegben, tesszük a dolgunkat.   A tücsök és a hangya jutott az eszembe.   Ők igazán a mának, a mában […]


Feloldozás

Születéstől egy érzelmi hullámvasúton élünk. Az alagútból kicsúszunk sikoltva, a hidegbe, fénybe, éles zajba. Üvöltve jelezzük, hogy visszamennénk, a melegbe, a sötétbe, a halk közegbe, amit ismerünk. Ekkor még nem a sötét az ismeretlen, hanem a fény.   Hiába, felültetnek a hullámvasútra, és elindítanak. A váltót még más kezeli. Hol […]


Tükröm, tükröm, mondd meg nékem…

A tükörbe nézve azonosítjuk magunkat. Ez vagyok én. Külsőleg. A világot, és belsőnket megismerni akaró emberként, sok-sok év tapasztalatával, és néhány intéssel a hátunk mögött, azt képzeljük, hogy ismerjük magunkat, kívül is, belül is. Mindaddig, míg meg nem kapjuk a tükrünket. A másik szemében, személyében. A másik felünkben. Mintha, valamikor […]