Egy ideje forog benne egy En kezdetű női név, a Gilgames eposz, a sumér őstörténet, és a 2024-es dátum.
Mára összeállt bennem pár történet.
Az Ena történetek.
Ena
1 történet
Ena látta, hogy feltűnt az égen a Nagy madár.
Leugrott a fáról és futva indult a tisztás felé.
Tudta, hogy a Nagy madárból furcsa kétlábúak jönnek elő és ízletes gyümölcsöt hoznak.
A Nagy madár fekete volt, fényes, merev szárnyakkal, szinte hangtalanul suhant az égen.
Ena minden nap várta, hogy újra eljöjjön.
Mióta először találkoztak, nem tudott másra gondolni, csak a gyümölcsre, amit hoztak.
Agya újra meg újra felidézte az extázist, amit utána érzett, hogy evett a gyümölcsből.
Ena 140 cm magas, rövid, ritkás szőrzettel borított lény volt.
Többnyire a fák között élt, falkájával együtt, a ragadozók miatt, de gyorsan tudott futni két lábon is, ha menekülni kellett.
Gyakran lejött, mert imádott néhány, alacsony bokron termő bogyót.
Így találtak rá az idegenek.
Olyan váratlanul tűntek fel, hogy nem tudott elmenekülni.
Lekuporodott, és várta, hogy megöljék.
Nagy meglepetésére, nem bántották.
Lassan kinyitotta a szemét, és megnézte őket.
Különös bőrük volt. Vastag, mint az elefántoknak, és ormányok kötötték össze testüket a fejük külső burkolatával.
Egymás között nem kommunikáltak, csak neki mondták, hogy „Ena”.
Valamivel megbénították, mert mozdulni nem tudott.
Gyümölcsöket tettek le eléje, majd elmentek.
Ahogy távolodott a Nagy madár, úgy tudott megmozdulni, lassan.
Magához tért, elszaladt, majd visszajött, amikor már elmúlt a félelme, mert csábította a sok gyümölcs.
Nem tudta, mivel, csak az „idők” kezdetén élt, hogy a gyümölcsevés örök kárhozathoz vezethet.
Amikor megevett, amennyit tudott, furcsa boldogság, elégedettség, kábaság töltötte el.
Elfeküdt a magas fűben, és széles mosollyal álomba zuhant.
Nem hallotta, hogy visszajöttek, aludt békésen.
Azt sem érezte, hogy bevitték a Nagy madár belsejébe.
Nem látta, hogy a Nagy madár „fiókái”, fejükről a burkolatot levették, és vastag „külső bőrüket” is.
Alatta vékonyabb, szürke bőrréteg volt.
A fejüket, nyakukat nem takarta.
Ott rózsaszín bőrük volt, mint a disznófélék újszülötteinek.
Szőr sehol nem borította őket.
Amikor Ena felébredt, kicsit kába volt, és fájt a hasa.
Visszament a fára, a többiek közé.
Párja kitörő örömmel fogadta, elégedetten mellébújt.
És, most újra eljött a Nagy madár!
Ena lassított, óvatosan kinézett a tisztásra.
Ott volt a gyümölcs, a Nagy madár elszállt.
Nem tudott ellenállni, kifutott, és gyorsan belakmározott.
A gyümölcs pont olyan finom volt, mint emlékezett.
Boldogan aludt el a nagy fűben.
A Nagy madár többet nem hozott gyümölcsöt.
Ena pár hónap múlva két kölyköt szült.
Kevésbé voltak szőrösek, mint fajta társaik, nagyobb volt a fejük, és szőrtelen.