Épül Bábel tornya Meserópában 1

Még látjuk és halljuk egymást, de már nem értjük.

Csak beszélünk. Elbeszélünk, egymás mellett.

Építjük lázasan Bábel tornyát.

Istent játszunk fene nagy szabadságunkban.

Régen ezt az öregek úgy mondták, jó dolgában nem tudja, mit csinál.

Őszintén küzd az emberiség egy része, és vezetői, a globális felmelegedés ellen.

Az esőerdők kivágása ellen. Egy kis állat vagy rovar kihalása ellen.

Miért is? Mert felmelegedés fenyegeti bolygónk, és az emberiség létét.

Mert az a természet rendje, hogy télen tél legyen, és hideg, nyáron nyár és meleg. Annyi fok amennyinek lennie kell.

Nagy gondban vagyunk, hogy mi lesz, ha felborulnak az évszakok.

Küzdünk, hogy visszaálljon a természet rendje. Mert, tudjuk, hogy a természet rend szerint működik.

Nézem a tévét, többet, mint kellene, mert sokat vagyok egyedül.

Többnyire csak háttérmorgás, de néhány műsort meg is nézek.

Szeretem nézni, amikor több száz kilós emberek, egy év leforgása alatt, egészséges lelkű, formás, maratont lefutó nőkké, férfiakká válnak.

Csodálatos nézni, hogy sokkal többre vagyunk képesek, mint hinnénk, ha igazán akarjuk.

Nemrég, ott maradtam.

Döbbenten látom, hogy egy tizenéves kisfiú, lányként él, azt mondja, transznemű.

És a szülei, lány hormon injekciót adatnak neki, hogy nőjön a melle, nehogy lelki zavarai legyenek, mert a korabeli lányoknak már nő.

Már öt évesen eldöntötte, hogy ő nem fiú, hanem lány, és szerető szülei, ebben támogatták. Lányruhába öltöztették, megnövesztették a haját, lányként kezelték.

Ma ez már természetes. Talán már van is bírói ítélet, hogy valaki feljelentette a szüleit, mivel akarata ellenére szülei fiúnak nevelték (mert úgy született), holott ő lányként akart élni. Ebből súlyos lelki sérülései lettek.

Mi, lemaradtak (vagy csak én), ebben az országban még csak azon vitatkozunk, hogy miért kell egy nőnek anyának lenni, ha nem akar? Miért kell egy férfinek férfinak lenni, ha nem akar.

Miért egy férfi és egy nő egy pár?

Nyugatabbra, már bíróságra mehet, ment, valaki, aki nemet változtatott, és a munkahelyén a jogait nem tisztelve, régi nevén merték nevezni.

Míg ezt írom, riport megy a tévében arról, hogy Meserópa olyan mesefilmek készítését támogatja, amiben a királyfi nem talál királylányt, ezért királyfit vesz férjül. Fontos, hogy a gyermekek jó példa alapján tanuljanak.

Svédországban elfogadott, és már léteznek semleges neműek. Ez egy embercsoport.

Hát, sokszínűek vagyunk.

Nekem ez nem természetes.

Még pedig azért, amiért a globális felmelegedés sem az.

Mindegyik a természet rendje ellen való. Fenyegeti a bolygó és a fehér rassz létét.

Igen, mert ez a nagy szabadság elsősorban a fehér fajt érinti.

A most ide érkezett menekülteket nem.

Náluk az nem kérdés, hogy férfi és nő a család, természetes, hogy gyermek van, és, igen, szaporodnak természetes módon.

Persze, az is lehet, hogy ez is a természet rendje. Mert a természet helyrerakja, ami kibillen a rendből.

Ezért küldött Meserópába sok fiatal, gyermeknemzésre képes embert.

Pár évtized, és Meserópa újra gyermekzsivajtól lesz hangos.

Az sem baj, hogy nem értjük, mit beszélnek, már akik még élnek közülünk.

Már megszoktuk, hogy nem értjük egymást.

Ezért is kezdtük építeni Bábel tornyát.

És az is lehet, hogy pár évtized jólét, és ők is idejutnak.

És akkor jöhetnek valahonnan, ismét szegény rókák, akik még képesek reprodukálni magukat.

A régiek pedig elindulnak befelé Bábel tornyába.

Hiába, nemcsak színesek vagyunk, de sokan is.

Hétmilliárd ember. Sok.