Társkeresésem igaz története 24


Szegény, özvegy társam visszaírt. Remélem, hamar talál valakit.

 

Ugyanazok nézegetnek. Fütyülök rájuk!

 

Újak:

 

Kos, biztonsági őr. Jóképű, de olyan agresszívnek tűnik.

 

Edu (!) Egymást tisztelve kényeztető társat keres 18-60-ig.

Bele sem gondolnak, mit írnak! Hogyan néz ki egy 18 és egy 60? És, mennyi esze van (jó esetben) egyiknek, másiknak? És elvárása?

 

Imre. Egy jóképű házas. Gerinces, azt írja. Olyant is keres. Egy férjezett gerincest. Így talál egymásra két gerinces!J

 

Nekem ajánlják Bélát. Félmeztelenül ül egy széken. 55 éves. Nem kell.

Lajosnak viszont szavaztam két pontot. Győri, 61 éves, szépen ír, hogy kit keres.

 

Gyula már írt is, hívott is. Kellemes hangja van. Építőiparban dolgozott, napokat tudunk beszélgetni a szakmáról. Vasárnap találkozunk. Gyakorolni jó lesz.

Meg ebédelnem is kell.J

És olyan nőt keres, aki végre elvarázsolja!

 

Jó helyen jár, itt esélye van sok mindenre.

Békaként is végezheti!

 

A piros szoknya védelmében idemásolok egy igen kedves hozzászólót:

A csinos, pörgős Kis….né vagy Te, nem a lőcsei fehérasszony. 🙂

 

Túl vagyok egy halottak napján is.

Most meg az jutott eszembe, olyan vagyok, mint a legkisebb szegény leány, aki elindult szerencsét próbálni. És, kapja az újabb és újabb próbatételeket.

Már sárkány is volt, azt is legyőztem.

A halottak napját is túléltem.

Arra vagyok kíváncsi, mikor nyerem el a királyfi kezét?

Több mint nyolc hónapja vagyok úton. Fogytán a pogácsám is.

 

Kutatások szerint, aki elveszíti valamilyen végtagját, szervét, ha túléli az első hat hónapot, már nem lesz öngyilkos, élni akar. És meg tanul élni. Úgy is.

Feladatom lett az is, mosolyt csalni embertársaim arcára. Úgy könnyebb nekem is. Tegnap előtt az orvosi rendelőben először kint hahotáztunk egy betegtársammal, majd a doktornővel és az asszisztenssel viháncoltunk pár percet odabenn.

A doktornő szerint el kellene mennem valahova túlélést tanítani embertársaimnak. És, azt kérte, menjek gyakrabban, mert nekik ott ritkán jut mosoly.

Na, ne!!

Amúgy, ha menni kell, szívesen megyek hozzájuk, őszintén örülnek nekem. Én is szeretem őket.

 

 

 

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük