Üzletekben szól a Csendes éj,
Biztat Téged, vegyél, vegyél!
Ha benned szól a Csendes éj,
Megérted, hogy a csend mesél.
Csendes éj, csendes éj…
Elringatlak,
Álmodj gyermekem.
Álmod puha és könnyű legyen.
Az álom, mint a csend, mesél,
Csendes éj, csendes éj…
Az Idő lova messze repít.
Érzed a tűz szagát,
Hallod a dobok hangját,
Látod az ég minden csillagát.
Hallgatod, amit a csend mesél
Csendes éj, csendes éj…
Földi lovon vágtatsz tovább
A vágytól lüktet a véred,
Érzed, hogy a sorsodat éled.
Ami egykor kettévált, újra egyesül
A világ hirtelen elcsendesül.
Csak a csend mesél,
Csendes éj, csendes éj…
Közös a szívdobbanás,
Melyre indul az ősrobbanás.
Millió csillagkezdemény
Számára nyílik meg a remény.
Hogy egyszer meghallják,
Mit mesél az éj,
Csendes éj, csendes éj…
Te vagy a szerelem az ölelés.
Megosztod magod, magad,
Kettő leszel egy pillanat alatt.
Te leszel, aki ringat, mesél,
Csendes éj, csendes éj…
Szádban a vér fémes ízét érzed,
A harc mámorától lüktet a véred.
A pusztító vagy, s akit elpusztítanak.
Fekszel a betlehemi csillag alatt.
Érzed, hogy távolodik az Élet,
Már nem a sorsodat éled.
Halkul a zaj,
A Csend mesél,
Csendes éj, csendes éj…
Régi karácsony emlékét idézed,
Jézuskától az ajándékod kéred.
A csend még a reményről,
Egy szép jövőről mesél.
Csendes éj, csendes éj…
Múlt karácsonyok illatát érzed,
Boldog vagy, a sorsodat éled.
Nem figyelsz rá,
És nem is érdekel,
Hogy mit mesél
A csendes éj, csendes éj…
Magányosan állsz a többiek között.
Valaki elvágta, amit a Sors,
Régen összekötött.
A múltat még visszahoznád,
De a csend már
Egy új életről mesél.
Csendes éj, csendes éj…
Újra karácsony,
S, a csendes éj,
Két külön sorsról mesél.
A Te sorsodról, s az enyémről,
Mely az út végén összeér.
Csendes éj, csendes éj…
Amikor már hallgattál
Sok-sok karácsonyon át,
Megérted az értelmét,
A Fény legyőzi a Halált!
Kérlek, most a szép jövőről mesélj!
Csendes élj, csendes élj…