Ki van a tűz mögött?


Platon után szabadon

tuzEmberek, kisgyermekkoruk óta, láncraverve élnek egy barlangban, amit soha nem hagyhattak el.

A barlangban egy hatalmas tűz ég, egy nagy fal előtt.

A fal mögött őrök vannak, akik időnként felmutatnak valamit, aminek az árnyéka, a falra vetődik.

A rabok találgatják, hogy mi az.

Néha össze is vesznek rajta.

Csoportokat alkotnak.

Akik így látják, és akik úgy.

Egyben egyet értenek, ez a valóság.

Az őrök beszélgetnek.

Hangjuk visszhangzik a barlangban.

A rabok torzítva hallják, nekik a torzított szöveg a valóság.

 

Egy rabot az őrök kiszabadítanak, és kivisznek a barlangból.

Első pillanatban halálra rémül, szíve szerint visszafordulna, ha engednék.

A fény elvakítja, a tiszta hangok majdnem megsüketítik.

Lassan azonban enyhül a félelme, szem, füle, alkalmazkodik a napfényhez, a friss levegőhöz, a tiszta hangokhoz.

Döbbenten érzékeli, hogy milyen a valóság, és rájön, hogy amit a barlangban láttak, hallottak, az valakinek a játéka volt, velük.

 

Az őrök visszaviszik.

Amikor visszaér, elmondja a többieknek, mit tapasztalt, milyen is a valóság.

Kinevetik, őrültnek tartják.

Ők csak tudják, milyen a valóság!

Sőt!

Amikor társuk visszajött a sötétbe, jó ideig itt sem látott!

A valóság itt van, káprázat volt az egész, illúzió, hazugság, amit kint megtapasztalt.

Amikor próbálta rábeszélni a többieket, hogy szabaduljanak meg láncaiktól, és menjenek ki a való világba, majdnem megölték.

 

Rabunk, leült hát csendben a helyére, visszavette a láncait, és nézte társait, hogy vitatkoznak arról, hogy mit mutattak most nekik.

 

Hallotta, hogy háborúról, fegyverekről beszélnek.

Társai úgy hallották, szabadság, demokrácia.

Hallotta, hogy a profitról beszélnek, olcsó munkaerőről.

Társai úgy hallották, egyenlőségről van szó.

Hallotta, hogy mekkora üzlet a rabszolgák ide-oda szállítása.

Társai úgy hallották, hogy testvériségről beszél.

 

Szomorúan lehajtotta a fejét, szemeit lecsukva idézte fel, újra meg újra a valódi szabadság illatát, fényét.

És, arról álmodott, hogy a következő csoport, rabnak felnevelt fiatalnak, mesélni fog a valóságról.

El fogja mondani, hogy nem érdemes arról vitatkozni, hogy mit mutatnak az őrök, mert az nem a valóság.

Akár így látod, akár úgy.

El fogja mondani, hogy kik az őrök, hogy miről beszélgetnek valójában.

Zsigereiben érzi, hogy egyre okosabb, egyre fogékonyabb fiatalok jönnek, akik felismerik, hogy melyik a hamis világ.

És, nem hagyják irányítani, rabláncra verni magukat, olcsó szórakozásért, árnyjátékért cserébe.

 

Azt is tudja, hogy nagy katarzis vár rájuk.

Mert az őrök irányítói még éhesek.

De, ez lesz az utolsó, mert, ha nem tanulunk ezer meg ezer év hibájából, és mindig ugyanazokat a köröket futjuk, ugyanazon őrök alatt, valaki, lehet, hogy megunja.

És megnyomja a Reset gombot, hogy újra indítsa az egész játékot.

 

 

 

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük