Kinek az éve, kinek az éhe?


 

 

2018

 Vizsike

A Kutya éve

Idén vajon kinek az éhe,

Hajt majd bennünket előre?

A kenyérnek, a pénznek, a tudásnak,

Netán a megvilágosodásnak?

 

Vajon mit tervez a felsőbb akarat,

A has irányít majd, vagy a nemes gondolat?

Félelemben tartani, háborúba hajtani,

Vagy a tudást, a kenyeret megosztani?

A fegyverek terjesztik a demokráciát,

Beteg elme újra hadba küldi fiát?

 

Magtalan hatalom meg nem értheti,

Mit érez egy anya, ki gyermekét szereti.

Szeretetre, boldogságra vágyunk,

Megosztani társunkkal az ágyunk.

Igazi társsal, aki lelkünket is kéri,

Kinek lénye a jövőnket ígéri.

 

Harcoljon a pénz a pénzzel,

Aprítsák egymást keményen.

Mert mi a kedvükért nem harcolunk,

Nem sakkbábuk, Emberek vagyunk.

Nem építünk piramisokat a hatalmasoknak,

Hol a magasra törők,

Az alattuk lévőkön taposnak.

 

Vajon mit tanultunk sok ezer év alatt?

Ülj le egy kicsit, csitítsd el magad.

Múlt, jelen, jövő, egy pillanatra összefut,

Látszik előttünk, és mögöttünk is az út.

Felmérhetjük, hogy ki az Istenünk,

Kit szolgálunk, ki segít nekünk.

 

Az én Istenem nem kőházakban lakik,

Nem gyűjt vagyonokat,

Nem etet hamis papokat.

Nem küld bennünket háborúba,

Nem büntet, és pénzért meg sem bocsát.

Az érzéseinkben nézegeti magát,

Ismeri az evolúciót, a kvantumfizikát.

 

Az anyagba mélyen lemehetünk,

De van, amit kívülről,

Szemügyre nem vehetünk.

Van, ami mindig volt és örökké lesz.

Lelkünkből nő ki a megértés,

A gyűlölet, és a szeretet.

 

Az ősrobbanás, mint magfúziós változás,

Az ócska fémből aranyat kreált.

A legnagyobb kincset, ami Te vagy,

Tanuld meg hát értékelni magad!

 

Ez az év, a többség éve lesz, az már látszik.

És a többség, nem semleges illemhelyre vágyik,

Ez hamarosan világossá válik.

Naponta 150.000 ember születik e helyre,

Vágyik egy jobb életre, kenyérre.

 

Kezével gombokon, társasozik két fura figura,

Fejükön különleges frizura.

Hiszik, hogy ők a világnak urai,

Aki képes az emberiséget kipusztíthatni.

 

Amióta ember éli e bolygón világát,

Ezerszer jósolták annak halálát.

Egyben azonban biztos lehetsz,

Elpusztulni itt, csak neked lehet.

Az élet megsirat, és megy tovább,

Egy Anya újra és újra megszüli fiát.

 

 

 

 

 

 

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük