Ma reggel újra arcdiagnosztika előadást hallgattam.
Többször is foglalkoztam már vele, például, amikor természetgyógyászatot tanultam, és időnként olvasok, vagy előadást hallgatok róla.
Sokat lehet tanulni emberismeretből, és jókat szórakozni, ha sikerül bizonyos karaktereket, jellemvonásokat felismerni a környezetünkből.
Nem utolsósorban jó tükör önmagunk megismeréséhez is.
És, segít megérteni, hogy ki miért viselkedik úgy-ahogy.
Persze, kategorizálni nem érdemes, mert nincsenek tiszta karakterek itt sem.
Egy ember sokkal bonyolultabb annál, hogy bármilyen technikával önmagában analizálni lehessen.
De, egy szelet ez is a megismeréshez.
Ma több minden is eszembe jutott, de különösen tetszett a politikusokkal kapcsolatos párhuzam.
Egy anekdotával kezdem, ami talán igaz is lehetett.
Lombrosoról biztosan sokan hallottatok már.
Ő vallotta, vezette be a köztudatba azt az elméletet, hogy a bűnözés örökölt tulajdonság, külső, fizikai jegyek alapján beazonosítható.
Azt vallotta, hogy a bűnözők valamilyen visszatérést képviselnek egy primitív, korai ember típushoz.
Őszintén szólva, én sem hiszem, hogy helytálló lenne az elmélete, de ha megnézünk néhány körözési plakátot, hát magunk is tudnánk egy-két vonást beazonosítani.
Az anekdota szerint egy francia uralkodó (az időpont alapján III. Napoleon volt, ha igaz), meghívta az udvarába, hogy elméletét bizonyítsa.
Minisztereit meghívta, majd egy bűnözőt is előhozatott a börtönből, és hasonló ruhába öltöztette.
Amikor Lombroso bejött, megkérte, hogy válassza ki a bűnözőt a miniszterei közül.
Lombroso válasza az volt, hogy mind az!
Hát, azt hiszem ez a kísérlet ma is megállná a helyét!