Nem vagyok trendi


Amikor feltettem egy írást az előbb, hirtelen belém hasított, hogy mennyire nem vagyok trendi, menő.

 

Felmegyek a közösségi hálóra, és látom, hogy a többségnek milyen megnyilvánulások tetszenek.

Én nem azért írok, hogy tessen, vagy megfeleljek bárki elvárásának, főleg nem ennek a hazug világnak, hanem azért, mert szeretném megosztani a gondolataimat, és azt, amit megértettem a világból, mindazokkal, akiket ez érdekel.

És, persze, szívből örülök, ha valaki hasznát veszi.

 

A hagyományos, kutyus, cica, ló, kisgyermek, valamint vicces videók mellett a következők menők:

 

Menő, politikailag, valakinek a gyűlölete.

Sokszor szép, okos fiatalok, nem csak durva, de trágár kifejezéssel illetnek valakit. Most Trump-ot.

 

Én ide nem illek. Engem taszít a gyűlölet, a durva beszéd.

És, szerintem ő a kisebb rossz a kettő közül, akkor is, ha egy celeb bohóc. És, az amerikai nép többsége nem hülye. Valamiből elegük lett.

 

Menő, érzelmileg, a másik nem fricskázása.

Sokszor fröcsögő gyűlöletbe csapó hangnemben.

Mert, „ezek a szemét férfiak azt várnák, hogy a nő csak mosson, főzzön, kiszolgáljon, nevelje a gyermekeket. Nappal szakácsnő, dadus, este bombázó vadmacska legyen”

Mert, „ a nőknek csak a férfiak pénze kell, átlag férfit észre sem vesznek, azt akarják, hogy lakást, kocsit vegyen, hogy eltartsa a családot, végezzen házimunkát, és az ágyban is szupermen legyen”

Na, ezek és a hasonló bejegyzések nagy-nagy sikerre számíthatnak.

 

Én ide sem illek. Szerintem, szükségünk van egymásra, és egyik félnek sem könnyű a külvilág gyűlöletkeltő hangulata ellenére esélyt adni a másik nemnek.

 

Menő, a szinglik rajongó imádata.

Egyedülálló nők győzik meg a világot írásaikkal, (valamint fényképpel, a pohár pezsgőről, forró csokiról, meleg takaróról), hogy mennyire boldogok egyedül.

Hogy a természet csodás ajándéka a nő, aki önmagában egész és tökéletes és képes a földöntúli boldogságra.

Közben, 37. születésnapjára, férfi mű nemi szervet vásárol az apjával. És, ennek a nőnek is elképesztően sok fiatal nő, rajongója van.

Mert, „ez-az! Mondd meg a sok hülyének, hogy senkinek sem kellenek. „

Persze, tudom, az, az egy nő használ ilyent, a többi szingli nem, nekik nem hiányzik.

Anélkül is tökéletesek, egészséges nők.

Hogy a többi ilyen kellék hova fogy el??? Talán az azonos neműek ilyen nagy fogyasztók.

És, persze ez van az egyedül álló férfiaknál is.

És, nem az a bajom, hogy valaki pótlékot használ, ha nincs társa, hanem, az, ha azt hazudja, hogy nem hiányzik a másik fél.

Mert azt nem menő, bevallani.

Pedig, messze nem ugyanaz, mint valakivel ölelkezni, tele érzelemmel. Az egészen másról szól.

 

Én ide sem illek.

Szerintem a nő is, és a férfi is a természet csodás ajándéka.

A szerelem pedig az, az ajándék, amit oda nem adna semmiért, aki már érzete. Aminek ideje alatt ki lehet dolgozni egy közös akaratot. Közös akaratot arra, hogy visszaállítsuk a természet rendjét, egy férfi és egy nő egymásra találását.

Mert annál nincs csodálatosabb, amikor a másik szeméből ugyanaz az érzés sugárzik, ami benned van, amikor megszólal, és azt mondja, amit te szerettél volna mondani, hallani.

Ezt csak a másik nemmel tudod megélni.

Mondjuk, az azonos neműekről nem tudok nyilatkozni. A filmek azt sugallják, hogy boldogabbak, mint a hetero párok. De, ez sem az én világom.

Nekem, pótléknak tűnik. Főleg azoknál, aki mindkét nemmel képesek kapcsolatot teremteni.

 

Én hiszem, hogy a természet, Isten, az evolúció tudta a dolgát, hogy egy férfit és egy nőt alkotott, akik együtt képesek az Élet fenntartására.

Azt is hiszem, hogy mindenkinek van hozzáillő társa. Néha több is, csak meg kell keresni, találni.

Hazugsággal, gyűlölettel, csúnya beszéddel ez nem megy.

 

Álljon itt a végén két sárkányos szösszenet.

Az egyiket, a régi olvasóim már ismerik, de illik ide, és jópofa, hát még egyszer leírom.

 

A hős lovag beleszeret a királylányba, akit egy toronyba zártak. A torony előtt udvarolt, énekelt, míg érzelme viszonzásra nem talált.

Elhatározta, hogy megmenti a királylányt és feleségül veszi.

Igen, ám, de megjelent a Sárkány! Elkapta a királylányt, és huss, elrepült vele.

A hős lovag éveken át kereste, lerongyolódott a hosszú úton, míg végre megtalálta a tengerparton, egy hatalmas házban.

Benézett az üvegablakon és látta, hogy a kandalló előtt hever a Sárkány.

Karjaiban a királylány, pezsgőt iszik, legújabb divat szerinti párizsi modell köntösben.

A lovag szíve nagyot dobban.

– Édes királylány, itt vagyok, megmentelek!- kiáltja.

Mire a királylány a Sárkánynak:

– Grillezd meg!

 

A másik. Ezt ma Halász Alexandrától hallottam.

A férfiak addig küzdenek a királylánnyal, míg végül elveszik a Sárkányt.

 

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük