Tegnap a városban találkoztunk.
Ha, valamelyikünknél vagyunk, összebújás a vége, ezért inkább sétáltunk és vásároltunk közösen.
Reggel mindketten elhatároztuk, hogy, ha a másik akarja, hazamegyünk valamelyikünkhöz.
Tartottunk magunkat.
Igaz, nem csodálkoznék, ha a nagyobb áruházakból kitiltanának bennünket, mivel a polcsorok között csókolództunk.
Ebben a korban! Te jó ég! Hova jutottam!!!??? Jutottunk.
Tényleg elvette valami a józan eszünket.
Végül is nagyon jó volt kézenfogva sétálni egyet a Duna parton, miközben beszélgettünk.
Amikor hazaértem, várt az e-mail.
„Ma a lelkünkkel szeretkeztünk. Ez is kell.”