Csontváry
I.
Nem tudom, miért ez jött elém, de, hogy kötődik az Ena történetekhez, és a mához, az biztos.
Ha bevillan, megírom.
(Apropó. Ena-Na-t eredetileg szőkének láttam, de elgondolkodtam, hogy nem lehetett szőke, hát átírtam sötét hajúnak. Ma reggel láttam, kék szemű, szőke sumér szobrokat, véletlenül.)
Csontvárynak nemcsak a festményei üzennek, hanem az írásai is.
Sőt, azok közérthetőbben.
Azért, álljon itt egy képe Baalbekről, ami a mai Libanon területén áll.
Akinek szeme van, látja, füle van hallja.
Közel-Kelet, Irak, Szíria, háborúk, pusztítás.
(Az alábbiakat írta az 1900-as évek elején, 1919-ben halt meg.)
A magyarokról
„De a kapocs hirtelen elpattant, Attila halála után a raj szétáradt. Elpusztult királynő méhéhez hasonlítottunk, a nagyvilágban árvákként bolyongtunk. Energia, tekintély, vagyoni bőség állott még rendelkezésünkre, s a világ úgy tekintett reánk, mint gavallér nemzetre s mi ebben a megtisztelésben néhány száz esztendőt éltünk. A nap szeretetével az Istent imádtuk, de lelkünk mélyéből Attilát sirattuk. Csendes szerénységben él a cédrus, ezredekre kiható türelemmel – türelemmel kell élnie egy nemzetnek is, amíg a koronáját nem éri el.
Azt tudtuk, hogy háromezer évig a cédrus még nem cédrus, a negyedik ezredben bontakozik a koronája, s ezzel utat mutat a nemzeteknek a kitartásra. „
Az emberekről
„De amikor mindezeket figyelemmel kísérjük, csodálattal telt érzéssel tekintünk széjjel az isteni természet bölcseletére, a faj és a karakterek megkülönböztetésére.
Faj és karakterrel különbözik embertársától az ember, madártól a madár, a kutyától a kutya s minden állat külön-külön fajta minden növény s minden virág különböző színű tarka. Északon az eszkimó fehérje – az egyenlítőnél a fekete néger s e két véglet között jobbról a sárga, balról a barna – középen pedig a különböző világos színű fajta sorakozik, testi, szellemi képességgel bontakozik. Ne keressük tehát a pálmát Libanonban, ne a cédrust lent a sivatagban, ne keressük a jeges medvét a Nílusban és ne a krokodilt a Boszporusban. De mert a Teremtő ezt így rendezte, fülemüle verebet szürkére festette, az emberi faj és jelleggel elkülönítette, papagály gébicset, légykapó gúnyolót utánzóképességgel, egy sereg embert utánzó érzéssel; egy sereg ember a fülemile hangját is követeli, pedig csak szürke veréb köntösét viseli. „
A háttérhatalomról
„Titkos társulatok alakultak a fajok elhomályosítására, az egyéni képesség megakadályozására. Titkos társulatok alakultak az anyag felhalmozására, a hatalom megbénítására. Titkos társulatok alakultak a történelem meghamisítására, a fajbeli erény elpusztítására. Titkos társulatok alakultak a nemes fajok kiirtására, a fajtulajdonságok megbénítására. Titkos társulatok alakultak a tehetetlenek fenntartására, az anyagi jónak megosztására. „
A liberalizmusról
„Fajtalan nemzetközösséget, fajtalan közös szerelmet nem ismer el a természet.”
A nemzetekről
„Más rendeltetésben él az eszkimó, mint az egyenlítő alatt lakó, más a magyar mint az angol, a francia és a német, más az orosz, a lengyel a cseh, a szerb, a román, mint a görög, az örmény. Mindezeknek elkülönülve fajtulajdonságban kell fejlődnie. A fajtulajdonság fejlődését megakasztani, vagy elpusztítani nem lehet.
De ha amalganírozzuk, foncsorozzuk, akkor az aranyat a higanynak áldozzuk fel, ha pedig párosítjuk, akkor a szamárból, lóból mulyát látunk, beoltás útján a fa nemesebb gyümölcsöt terem, de a magja csak vadoncot nevel. „
A kultúráról
„Nem így él a mai kultúrember, akit a természettől elszakított tömeglakásokba belekényszerítünk, éhezve, fázva súlyos munkával agyon gyötörjük. Tessék ennek a kialakulásnak az agyongyötört, elcsigázott embert a gyönyörűség elé vinni. Ő ott nem fogja a természetet csodálni, nem fogja a teremtő erőt hallgatag magasztalni, hanem szidni és káromkodni fogja. Szidni fogja a kormányokat, a vallásközvetítő papokat, az iskolákat és mindent, ami útjában állt boldogulásának. „
A világról
„Egy láthatatlan nagy lángész alkotta világban élünk, ahol a napot, a holdat, a csillagokat a légűrben találjuk, a pacsirtát a földeken, a kanárit a Kanári-szigeteken, a fülemülét a bozótban rejtve látjuk s ha felmegyünk a magas Libanonba, a hatezer éves cédrusok otthonába, ott látjuk a háromezer éves hajadonokat türelmes pártában hajlongani s csak a negyedik ezredben gyümölcsöt termő koronával bontakozni. „
Tudom, Csontváryt elmebetegnek nyilvánították, mindazok, akiknek nem „illett” a tudásához, világnézetéhez.
Czeizel Endre kutatásai alapján, nem volt az.
Én értem, és egyetértek.
De, hát, tudjátok, én a Bolond vagyok.
Az üzenetet átadtam.