Csillagok útján


Képtalálat a következőre: „csillagképek”

A csillagok útján nincs virág, csak por, csillagközi.

 

Lelépünk hát, hogy megnézzük, milyen a füvön járni.

Fantasztikus érzés.

A fűben virágok nyílnak.

Értük nyúlunk, mert csábítanak.

Színesek, finom az illatuk.

Némelyik tüskés, megszúr, ha hozzáérünk.

Fáj, sírunk.

Aztán elfelejtjük, megyünk tovább.

Újra meg újra kimegyünk a rétre virágot szedni.

Megcsíp egy méhecske.

Fáj, sírunk.

Egy darabig a fejünket is lehajtjuk.

Majd felnézünk, és látjuk, hogy az ég, kék, fehér bárányfelhők kergetőznek.

Elfelejtjük, hogy sírtunk.

 

Tavasz van, ez csak itt ilyen, a Földön.

Itt lehet csak elfelejteni a tüskéket, a fullánkokat, a fájdalmat, és mindent újra kezdeni.

Újra meg újra meglátni, hogy mennyivel szebb a rét a színes virágokkal, mint a csillagok útja a porral.

 

Akkor is, ha nyári estéken kifekszünk a rétre, és furcsa honvágy fog el bennünket.

Megérezzük, hogy részei vagyunk egy nagy Egésznek.

Aprócska részei, de részei.

Egy porszem a csillagok útjáról.

 

 

 

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük