Csodálatos világ


A húsevő rigó, és a növényevő kutya

 

Ma reggel egy új kosztossal gyarapodtam.

Rezsőke (az öreg rigóm), unokája jelentkezett kutyakajáért.

Nem nagyon láttam az idén rigót, csak messziről.

Ez az egy felbukkant néha, tettem neki a földre zöldségfélét.

Nem nagyon ette, most is ott van.

Ma pedig láttam az ablakból, hogy a kutyák etetése után odaugrált a tálakhoz.

Persze, azok üresek voltak.

Csalódottan felfújta magát, és ácsorgott a pavilon alatt.

– Mindent megzabálnak ezek a kutyák!- fortyogott magában.

 

Megsajnáltam.

Vittem ki egy darab almát, és egy szelet kutya szalámit.

A sövény mögül leste, hogy beleteszem a tálba, majd kivette a kutya szalámit és elcsipegette.

Az alma nem kellett neki.

Azt a vizslám ette meg, a növényevő (is).

 

Persze, az én vizslám is úgy növényevő, mint egyszer egy tévéműsorban mutattak be egy olyan tudatosan táplálkozó kutyát, aki a zöldséget választja a sonka helyett.

Otthon.

Mert a tévéműsorban úgy kapta ki a riporter kezéből a sonkát, hogy majdnem a kezét is bekapta.

A gazdaasszony nem is értette, mert otthon mindig az általa nyújtott zöldséget választotta.

Az én kutyám pedig mindent megeszik, hogy másnak ne jusson.

Irigy kutya, nem vega.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük