Mióta dobom van, tudom,
Hogy veletek együtt,
A csillagokhoz tartozom.
Lelkét, lelkemben érzem,
Hangjával együtt lüktet a vérem.
Együtt rezeg, búg, terjed tovább,
Amerre gömbként tágul a világ.
Mesél a felső világról, az alsó világról,
A szerelemről, a szabadságról.
Simogatom, nevet velem,
Megütöm, sír nekem.
Szeretem
Este, a teraszról,
Együtt köszönünk el a Naptól.
Magamhoz ölelem.
Ez bizony Szerelem!