Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, Én vagyok-e a tükörképem? Mit mutatok, és ki néz engem? És, aki néz, mit lát bennem? Aki képes tűzön járni, Mért nem képes magát látni? Ha egyedül is egész vagyok, Társban tükröt miért kapok? Tükröt egyszer, tükröt kétszer, Ki vagyok én, kérdem szépen. Hol voltam, […]
Dóra emlékének A kör bezárult. Magadnak, negyven évet sem adtál, A Végső valóság menyasszonya vagy már. Végül, ki volt benned az, aki útnak indított? Ki kapott kegyelmet, Te, vagy a családod? Sírnak utánad, szenvednek, Te látod? Kicsi lány, kicsi lány, ki voltál, egy angyal tán? Ki küldött és mi végre, […]
Amikor csillagpor voltam, tudtam, milyennek kell lenni. Szabadon, könnyedén, az űrben repülni, Hatalmas bolygóvá összesűrűsödni. Tudtam, miként kell Napként ragyogni, Majd egy fekete lyukban, kiégve eltűnni, Aztán csillagként pislogva, újra feltűnni. Amikor vízcsepp voltam, tudtam, milyennek kell lenni. Tudtam, hogyan kell a Földre, esőként leesni. Milyen érzés összekapaszkodva, […]
Az utolsó napokban már csúszkált a lét és nemlét között. Fogtam a kezét. Néha felnézett, megörült nekem. Rám mosolygott, a szeme csillogott. Majd a csillogás eltűnt, de még nézett, hosszú ideig. Olyan tekintettel, mintha a belsőmbe látott volna. Mintha valaki más nézett volna a szeméből, nem volt benne érzelem. A […]
Ssssi, leszületéshez készülődik. A forrásból kiválik, mint tengerből egy vízcsepp, akiből pára lesz, részévé válik egy felhőnek, észlel és tapasztal, majd esőcseppként visszazuhan. Már „felébredt”, elkülönült, öntudata van, azt azonban nem tudja, hogy emiatt, egész megtestesülése során megosztott lesz, tartozni akar valakihez, valahova, és vágyni fog erre az egységre. Arra, […]
A tavasz Zsuzsának is szerelmet hozott. Nem a hagyományos, leányregénybe illőt, de Zsuzsa sem volt átlagos. Hajléktalan szállón élő, ötvennyolc éves asszony volt, amikor megtalálta azt, akit egész életében keresett. Így mondta legalábbis, és én elhittem neki. Hosszú története van annak, hogyan került oda, háromgyermekes, értelmiségi asszonyként. Valamikor középvezetőként […]
A vízi tornához új gyógytornászt kaptunk. Fantasztikus embert, asszonyt. Tizenöt-húszan vagyunk, többnyire szépkorúak. Állunk a korlát mellett, oldalról egyik kezünkkel kapaszkodunk. Ő szemben áll velünk a medence partján és vezényel. – Bal láb felemel, oldalra visz magasan, majd hátul keresztez, visszaemel, elől keresztez! A rúdtáncos csapat teljes odaadással, […]
Noánál, pont úgy indult a mai reggel is, mint általában. Felébredt, kinyitotta a szemét, majd visszacsukta, hátha tud még aludni. Halk zúgást hallott. Körülnézett, de nem látott semmit, és a hang forrására sem jött rá. – Talán, a fülem zúg! – gondolta. Kiszállt az ágyból, furcsán érezte […]
Őszinte leszek, én magam intéztem el, hogy megtapasztaljam testközelről az egészségügy jelenlegi állapotát. Megnevezhetném a Sorsot is, mint aktív résztvevőt, mert végül is neki köszönhetem, hogy olyan helyzetbe kerültem, ami mélyen a földbe döngölt. De az igazi ok, én vagy-ok. Szinte számítottam rá, hogy valami betegség utolér, a hatalmas […]
Katalin, nevezzük így, már akkor feltűnt, amikor felvételre vártam. Székben tolták, tele szájjal mosolygott, és egy szem foga sem volt elöl. Illetve az egyik oldalon volt, a szemfoga. Nagyjából velem egykorú lehetett. Kiderült, hogy a szobatársam volt, és letörött a fogpótlása, de nem csináltatta még meg. Rengeteget beszélt, és egyfolytában […]
